A gazdasági fejlesztéseket célzó összes program, és azon belül a külhoni magyar családi vállalkozások éve program célja, hogy a Kárpát-medencében megerősödjenek a vállalkozások, különösen azok, ahol házastársak, testvérek vagy több generáció képviselői dolgoznak együtt - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a külhoni magyar családi vállalkozások éve program Kárpát-medencei körútjának megnyitóján szerdán Szabadkán.
A tematikus évek és a gazdasági támogatások célja az, hogy aki a szülőföldjén akar maradni, az meg tudja ezt tenni, azaz legyen munkája, tudjon boldogulni, tudjon gyermeket vállalni, és a gyerekek tudjanak magyar nyelvű oktatási intézményekbe járni - húzta alá Potápi Árpád János. A gazdasági alapú gondolkodás alapján a szakképzést, a fiatal vállalkozókat, most pedig a családi vállalkozásokat támogatja a magyar kormány.
Az a cél, hogy a magyar intézményrendszer és vállalkozások megerősödjenek a Kárpát-medencében - mondta az államtitkár.
Az idei esztendőben 230 millió forinttal folytatódik a fiatal magyar vállalkozók támogatása, a családi vállalkozások támogatására pedig 600 millió forint jut, további 170 millióból pedig a kísérőprogramok valósulhatnak meg, azaz a program keretösszege összességében eléri az egymilliárd forintot. A tematikus év keretében kutatást is végeznek, hogy felmérjék az igényeket és a lehetőségeket. Emellett a külhoni magyar családi vállalkozások és a fiatal vállalkozók számára nyári képzést is tartanak.
2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kiemelte: a külhoni magyar családi vállalkozások éve program meghirdetése logikus folytatása a korábbi tematikus esztendőknek. Mint mondta: nem tartja véletlennek, hogy a Kárpát-medencei körút éppen a Vajdaságban indult, hiszen a vajdasági magyar közösség már bizonyított a térség- és gazdaságfejlesztési programjával.
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetpolitika korábban elsősorban arra fókuszált, hogy a határon túli magyar közösségek identitásukban meg tudjanak maradni, és ez főként a művelődés, az oktatás és a tájékoztatás területén nyilvánult meg. Az utóbbi néhány évben azonban a nemzetpolitikában paradigmaváltás történt, és az identitásmegőrzésen túlmenően már a szülőföldön való szociális és gazdasági megerősödés került a középpontba.
MTI